Lehetetlenség komolyra venni ezt a cicanevelést. Elkezdi kerülgetni vázát, nézegeti. Nézeget engem is, hogy figyelem e. Közelebb hajol virághoz, persze ő nem akar semmi konkrétat, csak a virág illata érdekli. Ez tisztán látszik az arckifejezéséből. Először csak a mancsa kaparászik a virág elé, de a feje felém fordulva és szemezünk. Ha a szemét nézem, valószínűleg nem látom, hogy a mancsa már rég a virágszirmokat szedi. Eltekintek, hogy szabadon tudjon garázdálkodni... Aztán már csak azt látom, hogy fejjel benne a virágcsokorban és furán mozog. Rászólok hogy CICA, nem szabad. Fél szemmel kinéz, és látom a fejecskéjén, hogy még azért azt az utolsó falatot megrágja:D:D Persze elnevetem magam, és bukott minden:))
Pedig értenek minden szót amit mondok, de a azért érthető okokból vannak fontosabb dolgok, mint az én szavam:) Bezzeg, amikor a hűtőajtót nyitom...álmukból is rohannak hozzám.
Az ébresztőóráim átálltak a reggel 8 órás ébredésre.
- Uram, Te megígérted, hogy ha egyszer elhatároztam, hogy követlek Téged, Te mindig velem jársz életem útjain. De íme a legnyomasztóbb esetekben csak egyetlen sor lábnyom látható. Nem értem, hogy éppen akkor hagytál volna el, amikor a leginkább szükségem volt Rád... Az Úr így felelt: - Drága gyermekem! Én szeretlek téged, és sohasem hagynálak el. A megpróbáltatás idején - amikor csak egy sor lábnyomot látsz -, akkor a karjaimba vettelek, és úgy hordoztalak.
Magamról
- angelkiss
- Budapest, Hungary
- "Ki egyetlen lelket megment, az egész világot menti meg." Szeretem a cicákat, gyerekkorom óta. Megértjük egymást, mert hasonlóak a szokásaink, ezért nincs harag köztünk. Két cicával osztom meg az otthonom, és ez egy nagy boldogság:) facebook: Pixiecat Live