2012. január 22., vasárnap
Pont.
Napok óta figyelem, hogy a cicák egy- egy tetszőleges időpontban letelepednek, és egy pontra merednek a falon. Vannak hóbortjaik, de ez már sok volt:)) Néztem hát én is. Nem láttam semmit, pedig vagy húsz percig néztük hárman azt a pontot feszülten. Nekik már-már lankadt a figyelmük, és másfelé tekingettek. Remélem nem látta senki, mert elég meredek húsz perc volt:D
Tehát miután láttam, hogy nem látok semmit, visszaültem a helyemre. Ám ekkor újra túláradó figyelemmel nézték a falat. Nos, megpróbáltam fél szemmel oldalra fordulva nézni, hogy mit néznek. Rá kellett jönnöm, hogy amióta kicsit süt a nap, a laptop képernyője apró fényeket vet a falra, ahogy gépelek, vagy mozgatom a lábam, és a gép dülöngél egészen minimálisan. Ezeket a fényeket figyelték:)))) És amikor odaültem én is nézni, eltakartam mindent előlük.
A másik égető probléma, ha veszedelmesen unatkoznak, mert már egyik csörgő labda sem jut eszükbe, én pedig már elfáradtam, akkor sunyi módon a lábamhoz lopódzanak és nekirugaszkodnak, de csak hogy érezzem h leszakadt a lábujjam, majd rohannak tovább:D Ez szerencsére ritka.
A tea finom. Tudom, én is szeretem. Mint kiderült, ők is. Amennyiben jól van ízesítve, hallom hogy lefetyelnek a poharamból...és arra is eszméltem már fel, hogy a mancsukkal akarják kihalászni a teában lévő árnyékokat.
Pedig én is szeretem, és én is innék....:D
Tehát miután láttam, hogy nem látok semmit, visszaültem a helyemre. Ám ekkor újra túláradó figyelemmel nézték a falat. Nos, megpróbáltam fél szemmel oldalra fordulva nézni, hogy mit néznek. Rá kellett jönnöm, hogy amióta kicsit süt a nap, a laptop képernyője apró fényeket vet a falra, ahogy gépelek, vagy mozgatom a lábam, és a gép dülöngél egészen minimálisan. Ezeket a fényeket figyelték:)))) És amikor odaültem én is nézni, eltakartam mindent előlük.
A másik égető probléma, ha veszedelmesen unatkoznak, mert már egyik csörgő labda sem jut eszükbe, én pedig már elfáradtam, akkor sunyi módon a lábamhoz lopódzanak és nekirugaszkodnak, de csak hogy érezzem h leszakadt a lábujjam, majd rohannak tovább:D Ez szerencsére ritka.
A tea finom. Tudom, én is szeretem. Mint kiderült, ők is. Amennyiben jól van ízesítve, hallom hogy lefetyelnek a poharamból...és arra is eszméltem már fel, hogy a mancsukkal akarják kihalászni a teában lévő árnyékokat.
Pedig én is szeretem, és én is innék....:D
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)