Mindenki cicája

A minap jártam egy kedves barátnőmnél, és mesélte, hogy van egy cica a panelház aljában nem messze tőlük. A cica mindenkié. Nemvolt ez így mindig, évekig egy családé volt, akik amikor elköltöztek otthagyták sorsára. Előtte lakásban élt szépen. Láthatóan jól karban van tartva, nyugodt, szép cica. Kis kényelmes alvó hely is ki van neki alakítva, nincs is panasza, mindenki szereti, eteti, cirógatja. Nem tudom, milyenek lehettek a tulajdonosai, az is lehet, hogy tényleg volt ok elhagyni, pl betegség.
De miért kell az utcára rakni? Tényleg nincs más mód? Milyen az a költözés, ahol már egy cica nem fér el?

Az egyik " kedvenc" indokom, amit néha hallok, vagy olvasok: A család vidékre költözik, nem lesz helye a macskának. A macska vidéken is boldog, a fűben is nagyszerűen eljátszik, akkor is ha szoba cica volt.
Az utcára kirakva a fővárosban viszont kevesebb az életben maradási esélye az autók közt, mint egy  csendes faluban.

Mosó- masa

Függöny leszedés, segítséggel:)

A takarítás az nagy kedvenc, nem csak nekem. Inci és Finci  ( ahogy eredetileg el lettek nevezve,  ők sosem hallották ezeket a neveket, egész más bece neveik vannak :D ) oda vannak érte. A porszívó, a felmosó vödör víz nélkül, és minden más nagyon érdekesnek hat.  Természetesen azért elfért a kezemben a telefon is, hogy fényképezzek. Odakinn süt a nap, minden normális ember kinn sétálgat. Mi takarítunk:))